Klíma szivárgásvizsgálat: mikor kötelező és milyen gyakran?

Jogszabály és adminisztráció2026. október 23.·7 perc olvasás

A legtöbb lakossági split klímánál nem kötelező a szivárgásvizsgálat, egy nagyobb multi splitnél vagy VRF-rendszernél viszont igen, és ha elmarad, az ügyfél fizeti a bírságot. Klímaszerelőként neked kell tudnod megmondani, melyik gép kötelezett, milyen gyakran kell vizsgálni, és mit kell utána rögzíteni. Ebben a cikkben a 2026-ban hatályos szabályokat vesszük végig, számolási példákkal.

Mikor kötelező a szivárgásvizsgálat?

A határ nem kilogrammban, hanem szén-dioxid-egyenértékben van megadva. Az (EU) 2024/573 rendelet 5. cikke szerint annak a berendezésnek kell szivárgásvizsgálat, amelyben legalább 5 tonna CO₂-egyenértéknyi fluortartalmú üvegházhatású gáz van. A kötelezettség az üzemeltetőé, vagyis az ügyfélé, de a gyakorlatban te mondod meg neki, hogy vonatkozik-e rá.

Az átszámítás egyszerű: a töltet kilogrammja szorozva a gáz GWP-értékével, osztva ezerrel. A fluorozott szénhidrogének GWP-értékei a 2024/573 rendelet (8) preambulumbekezdése szerint továbbra is az IPCC negyedik értékelő jelentésén alapulnak, így a korábbról ismert számok maradtak. Az Európai Bizottság üzemeltetői tájékoztatója szerint az R32 GWP-je 675, az R410A-é 2088, az R134a-é 1430. Ebből az jön ki, hogy az 5 tonnás határ R32-nél 7,41 kg, R410A-nál 2,39 kg, R134a-nál 3,50 kg töltetnél van.

Két kivétel, amit érdemes fejből tudni

A hermetikusan zárt, ennek megfelelően címkézett berendezésnél a határ 10 tonna CO₂-egyenérték. Ha ilyen, hermetikusként címkézett berendezés lakóépületben van, és 3 kg-nál kevesebb F-gázt tartalmaz, nem kell szivárgásvizsgálat.

A helyszínen szerelt split klíma nem hermetikus berendezés, ezért nála az 5 tonnás határ számít. Egy átlagos lakossági R32-es split néhány kilogrammos töltettel bőven a 7,41 kg alatt marad, tehát jellemzően nem kötelezett. Egy régebbi, 3 kg R410A-val töltött multi split viszont már 6,26 tonna, vagyis igen.

Példák a gyakorlatból

Berendezés	Töltet	CO₂-egyenérték	Kötelező?
Lakossági R32 split	1,2 kg	0,81 t	nem
Régebbi R410A split	1,8 kg	3,76 t	nem
R410A multi split	3,0 kg	6,26 t	igen
R32 VRF-rendszer	12 kg	8,10 t	igen

A táblázat töltetei kitalált példák, a számítás módja a lényeg. A valós töltetet mindig az adattábláról és a gyári leírásból vedd, és a helyszínen rátöltött mennyiséget is add hozzá.

Milyen gyakran kell elvégezni?

A gyakoriságot az 5. cikk (6) bekezdése adja meg, a CO₂-egyenérték szerint három sávban. Ha a berendezésen működő szivárgásészlelő rendszer van, a határidő a duplájára nő.

Töltet (CO₂-egyenérték)	Gyakoriság	Szivárgásészlelővel
5 t-tól 50 t alatt	legalább 12 havonta	legalább 24 havonta
50 t-tól 500 t alatt	legalább 6 havonta	legalább 12 havonta
500 t vagy több	legalább 3 havonta	legalább 6 havonta

A klímás munkák többsége az első sávba esik, vagyis évente egyszer kell vizsgálni. Ez jó hír, mert a szivárgásvizsgálat így összevonható az éves karbantartással: egy kiszállás, egy munkalap, egy számla.

Az 500 tonnás vagy nagyobb rendszereken szivárgásészlelő rendszer is kötelező (6. cikk), és ennek működését legalább 12 havonta ellenőrizni kell. Ez már nagy kereskedelmi vagy ipari rendszer, lakossági munkánál nem fordul elő.

Ki végezheti el?

A 458/2024. Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése szerint szivárgásvizsgálatot csak a megfelelő kategóriájú képesítéssel rendelkező természetes személy végezhet, képesített vállalkozás alkalmazottjaként. A személyi kategóriák közül a H–I. és a H–II. is feljogosít rá, a H–IV. pedig kifejezetten szivárgásvizsgálatra szól, de csak akkor, ha a munka nem jár a hűtőkörbe való beavatkozással.

Figyelj arra, hogy a H–II. kategória a szivárgásvizsgálatra bármekkora berendezésnél feljogosít, de a javításra, karbantartásra és visszanyerésre csak 3 kg alatti (hermetikus berendezésnél 6 kg alatti) töltetig. Ha a vizsgálat után javítani is kell egy nagyobb rendszert, ahhoz H–I. kategória kell. A kategóriák megszerzéséről, a vizsgadíjakról és a vizsga menetéről az F-gáz vizsgáról szóló cikkünkben írtunk.

Mit kell rögzíteni, és hová?

A szivárgásvizsgálat papíron nem elég. A rendelet 26. § (2) bekezdése szerint a képesített személy az adatbázisban elektronikus jegyzőkönyvet tölt ki, és a tevékenység akkor számít elvégzettnek, amikor ezt a jegyzőkönyvet rögzítették.

Az üzemeltetőnek is van dolga. A szivárgásvizsgálatra kötelezett berendezést regisztrálnia kell az adatbázisban, és hozzá kell rendelnie a képesített vállalkozást (26. § (1)). Ha a berendezésen még nincs telepítési hatósági címke, azt a korábban telepített gépeknél legkésőbb az első szervizelés, karbantartás vagy kötelező szivárgásvizsgálat alkalmával kell felrakni (16. § (4)).

Új telepítésnél a 28. § (8) bekezdése előírja, hogy tájékoztasd az ügyfelet: a helyszíni szerelésű, nem hermetikus berendezés szivárgásvizsgálat-kötelezett-e. Ez a telepítési tanúsítványra is rákerül (28. § (9) f)).

Ha szivárgást találsz

A szivárgást az üzemeltetőnek haladéktalanul meg kell szüntetnie. A javítás sikerességét legkorábban 24 óra üzemidő után, de legkésőbb a javítást követő egy hónapon belül újra ellenőrizni kell (458/2024. Korm. rendelet 24. § (3), (EU) 2024/573 rendelet 4. cikk (5) bekezdés).

A szivárgásészlelési jegyzőkönyvet a szivárgást észlelő képesített személy 8 napon belül feltölti az adatbázisba. Ha ez elmarad, az üzemeltetőnek 15 napon belül kell bejelentenie a Hatóságnak (24. § (4)).

Gázveszteség miatt utántölteni csak a hűtőkör javítása és szivárgásvizsgálata után szabad (a rendelet 2. mellékletének 4. pontja). A „csak töltsd fel, aztán majd meglátjuk” kérést tehát jogszerűen nem vállalhatod el.

Mennyibe kerül az ügyfélnek, ha elmarad?

A klímavédelmi bírság összegét a 458/2024. Korm. rendelet 4. melléklete adja meg. A szivárgásvizsgálat elmulasztásáért a töltet minden megkezdett tonna CO₂-egyenértéke után 1000 Ft jár, de regisztrált berendezésenként legalább 10 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft.

A nyilvántartási, regisztrációs és jelentéstételi kötelezettség elmulasztása külön tétel: 50 000 Ft-tól 2 000 000 Ft-ig terjedhet. Ez az ügyfelet és a vállalkozást is érintheti, attól függően, kinek a kötelezettsége maradt el.

Felügyeleti díj is van

A klímagázokról szóló 2024. évi LXXXVII. törvény 5. §-a szerint a szivárgásvizsgálatra kötelezett berendezés üzemeltetője éves klímavédelmi felügyeleti díjat is fizet. Ennek mértéke 60 Ft tonnánként CO₂-egyenértékre vetítve, de berendezésenként legalább 4000 Ft, legfeljebb 2 000 000 Ft.

Egy 3 kg-os R410A-s multi split 6,26 tonnájára ez 376 Ft lenne, így a 4000 Ft-os minimum érvényes. Érdemes ezt az ügyfélnek előre elmondani, mert a díjról ritkán tudnak.

Mennyit kérj a szivárgásvizsgálatért?

Hatósági ár nincs, a díjat te határozod meg. Ha a vizsgálatot az éves karbantartással együtt végzed, a többletidő jellemzően a jegyzőkönyv kitöltése és a csatlakozások ellenőrzése, ezt a karbantartási díjba építheted.

Önálló kiszállásnál számolj munkaórával, kiszállási díjjal és az adminisztrációval. A klímatisztítás áráról szóló cikkünkben lépésenként végigvesszük, hogyan számold ki az óradíjadat a 2026-os ajánlott rezsióradíjból.

A kötelezett ügyfeleknél a rendszeres vizsgálat jó alap egy éves szerződéshez. Ehhez a karbantartási szerződés mintánk és a visszatérő bevételről szóló cikkünk ad kiindulópontot.

Gyakori kérdések

Kötelező a szivárgásvizsgálat egy lakossági split klímánál?

Általában nem. Csak akkor kötelező, ha a töltet eléri az 5 tonna CO₂-egyenértéket, ami R32-nél 7,41 kg, R410A-nál 2,39 kg. Egy átlagos lakossági R32-es split ennél jóval kevesebbet tartalmaz.

Milyen gyakran kell szivárgásvizsgálatot végezni egy klímán?

Az 5 és 50 tonna CO₂-egyenérték közötti töltetnél legalább 12 havonta, szivárgásészlelővel legalább 24 havonta. A nagyobb rendszereknél 6 vagy 3 havonta.

Ki végezhet szivárgásvizsgálatot?

Csak megfelelő személyi képesítéssel (például H–I., H–II. vagy H–IV.) rendelkező szakember, képesített vállalkozás alkalmazottjaként. A H–IV. kategória a hűtőkörbe való beavatkozás nélküli vizsgálatra jogosít.

Mekkora a bírság, ha elmarad a szivárgásvizsgálat?

A töltet minden megkezdett tonna CO₂-egyenértéke után 1000 Ft, berendezésenként legalább 10 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft. A nyilvántartás elmulasztása ettől függetlenül 50 000 és 2 000 000 Ft közötti bírsággal járhat.

Kell jegyzőkönyv a szivárgásvizsgálatról?

Igen, elektronikus jegyzőkönyv az adatbázisban. A munka csak akkor számít elvégzettnek, amikor ezt rögzítették. A saját munkalapod mellette az ügyfél felé szóló dokumentáció.

Mit tegyek, ha szivárgást találok?

Javítás után legkorábban 24 óra üzem elteltével, legkésőbb egy hónapon belül ellenőrizni kell a javítást. A szivárgásészlelési jegyzőkönyvet 8 napon belül fel kell tölteni, és a gázveszteség miatti utántöltés csak javítás és szivárgásvizsgálat után jöhet.

Így segít a Servano

A Servano felhőalapú ügyfélnyilvántartó és klíma karbantartás nyilvántartó program klímaszerelőknek. A Készülékek oldalon minden klímánál rögzítheted a hűtőközeget és a töltetet kilogrammban. Így a fenti képlettel gyorsan kiszámolhatod, melyik ügyfelednél kötelező a szivárgásvizsgálat, és nem kell a régi papírokat keresgélned.

A karbantartási ciklusból a Servano kiszámolja a következő esedékességet, és a Karbantartás emlékeztetők hívási listáján, illetve automatikus e-mailben jelzi. Kézzel is felvehetsz esedékességet 6, 12 vagy 24 havi ismétlődéssel, ami pont a szivárgásvizsgálati sávokhoz illik.

A helyszínen a munkalapot telefonon töltöd ki, az ügyfél a képernyőn aláírja, és céges PDF-ként megy e-mailben. Az elektronikus jegyzőkönyvet a hatósági adatbázisban továbbra is neked kell rögzítened, a Servano ezt nem váltja ki.

Ha klímaszerelő szoftvert keresel, ami ebben segít, próbáld ki a Servanót 30 napig.